Kezdőlap
A bizottságokról
A képviselők húsz állandó szakbizottságban tevékenykednek.
E bizottságok jelentések elfogadása révén alakítják a jogalkotási javaslatokat, a plenáris ülésen megvizsgálandó módosításokat javasolnak és tárgyalócsoportokat neveznek ki a Tanáccsal folytatott, uniós jogszabályokkal kapcsolatos jogalkotási tárgyalásokra. Saját kezdeményezésű jelentéseket fogadnak el, szakértői meghallgatásokat szerveznek, valamint ellenőrzik a többi uniós szervet és intézményt.
Egy-egy bizottság 25-73 rendes tagból és ugyanannyi póttagból áll.
Mindegyik bizottság elnököt és legfeljebb négy alelnököt választ rendes tagjai közül, akik együttesen a „bizottság elnökségét" alkotják két és fél éves mandátummal. A bizottságok politikai összetétele a plenáris ülés összetételét tükrözi.
A Parlament meghatározott kérdések tárgyalásához albizottságokat és ideiglenes különbizottságokat is létrehozhat, továbbá vizsgálóbizottságokat állíthat fel az uniós jog állítólagos megsértéseés a hivatali visszásságok kivizsgálása érdekében.
Az egyeztetési szakaszban speciális egyeztetőbizottságot állítanak fel.
A parlamenti bizottságok általában Brüsszelben üléseznek, és munkájukat a titkárság támogatja. Vitáik nyilvánosak, és általában internetes közvetítés útján is követhetőek.
A bizottságok elnökei a bizottságok munkáját a Bizottsági Elnökök Értekezlete keretében hangolják össze.
E bizottságok jelentések elfogadása révén alakítják a jogalkotási javaslatokat, a plenáris ülésen megvizsgálandó módosításokat javasolnak és tárgyalócsoportokat neveznek ki a Tanáccsal folytatott, uniós jogszabályokkal kapcsolatos jogalkotási tárgyalásokra. Saját kezdeményezésű jelentéseket fogadnak el, szakértői meghallgatásokat szerveznek, valamint ellenőrzik a többi uniós szervet és intézményt.
Egy-egy bizottság 25-73 rendes tagból és ugyanannyi póttagból áll.
Mindegyik bizottság elnököt és legfeljebb négy alelnököt választ rendes tagjai közül, akik együttesen a „bizottság elnökségét" alkotják két és fél éves mandátummal. A bizottságok politikai összetétele a plenáris ülés összetételét tükrözi.
A Parlament meghatározott kérdések tárgyalásához albizottságokat és ideiglenes különbizottságokat is létrehozhat, továbbá vizsgálóbizottságokat állíthat fel az uniós jog állítólagos megsértéseés a hivatali visszásságok kivizsgálása érdekében.
Az egyeztetési szakaszban speciális egyeztetőbizottságot állítanak fel.
A parlamenti bizottságok általában Brüsszelben üléseznek, és munkájukat a titkárság támogatja. Vitáik nyilvánosak, és általában internetes közvetítés útján is követhetőek.
A bizottságok elnökei a bizottságok munkáját a Bizottsági Elnökök Értekezlete keretében hangolják össze.
- Az állandó bizottságok és albizottságok listája
- Hatáskör és feladatok
- Dokumentumok
- Jogalkotási jelentések (51. cikk)
- Társbizottsági eljárás (57. cikk)
- Jogalkotási jelentések készítése (55. cikk)
- Állandó bizottságok létrehozása (206. cikk)
- A bizottságok feladatai (210. cikk)
- A bizottságok elnökségei (213. cikk)
Különbizottságok
A Parlament meghatározott kérdésekben bármikor felállíthat ideiglenes bizottságokat. E különbizottságok megbízatása 12 hónapra szól, amelyet meg lehet hosszabbítani.
A vizsgálóbizottságok
Az uniós jog megsértése vagy állítólagos helytelen alkalmazása esetén az Európai Parlament vizsgálóbizottságokat állíthat fel ezek kivizsgálása érdekében.
E bizottságok hatásköre az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozórendelkezéseken alapul.
E bizottságok hatásköre az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozórendelkezéseken alapul.
Az egyeztetőbizottság
Az egyeztetés a rendes jogalkotási eljárás (vagy más néven „együttdöntési eljárás") harmadik, utolsó szakasza. Az egyeztetési eljárás akkor indul meg, ha a Tanács nem hagyja jóvá a Parlament által második olvasatban elfogadott módosításokat.
Az egyeztetőbizottság két küldöttségből áll: a tanácsi küldöttség az egyes tagállamok 1-1 képviselőjéből (miniszterek vagy képviselőjük), a parlamenti küldöttség pedig ezzel megegyező számú képviselőből áll. Az egyeztetőbizottság feladata egy „közös szövegtervezet" kidolgozása, amelyet aztán mind a Parlamentnek, mind a Tanácsnak jóvá kell hagynia.
Az egyeztetőbizottság két küldöttségből áll: a tanácsi küldöttség az egyes tagállamok 1-1 képviselőjéből (miniszterek vagy képviselőjük), a parlamenti küldöttség pedig ezzel megegyező számú képviselőből áll. Az egyeztetőbizottság feladata egy „közös szövegtervezet" kidolgozása, amelyet aztán mind a Parlamentnek, mind a Tanácsnak jóvá kell hagynia.
Bizottsági Elnökök Értekezlete
A Bizottsági Elnökök Értekezlete az a politikai testület, amely összehangolja a bizottságok munkáját és gondoskodik a bizottságok közötti együttműködés zökkenőmentességéről. A testület az állandó bizottságok és a különbizottságok elnökeiből áll, és a strasbourgi ülések idején keddenként tartja üléseit. Elnökét tagjai közül két és fél évre választják.
A plenáris ülések napirendjére vonatkozó ajánlások
A Bizottsági Elnökök Értekezlete havonta ajánlást terjeszt az Elnökök Értekezlete elé a soron következő üléshét napirendjére vonatkozóan, valamint havonta áttekintést készít arról, hogy a jogszabálytervezetek összhangban állnak-e a Szerződés felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra, illetve végrehajtási aktusokra vonatkozó szabályaival.
A bizottságok közötti együttműködés
A Bizottsági Elnökök Értekezlete fórumként szolgál a bizottságokat érintő horizontális kérdések és közös problémák megvitatására, és tevékenyen hozzájárul a bevált gyakorlatok megosztásához, nevezetesen a bizottságok tevékenységével kapcsolatos közös megközelítések vagy iránymutatások elfogadása útján. A bizottságok munkájára vonatkozóan bármely kérdésben ajánlást terjeszthet az Elnökök Értekezlete elé. A Bizottsági Elnökök Értekezlete a parlamenti bizottságok között közvetítő szerepet is betölt. A Bizottsági Elnökök Értekezlete foglalkozik az együttműködésre irányuló kérelmekkel, valamint javaslatokat tesz a hatásköri összeütközések feloldására.
Jogalkotási párbeszéd a Bizottsággal és a Tanáccsal
A Bizottsági Elnökök Értekezlete előkészíti a Parlament hozzájárulását a Bizottság éves munkaprogramjához oly módon, hogy felsorolja az egyes jogalkotási területek prioritásait. A Bizottsági Elnökök Értekezlete ezenfelül évente együttes ülést tart a biztosi testülettel, továbbá évente többször találkozik a Tanács elnökségével az elnökségek prioritásainak előkészítése és megvitatása, valamint a folyamatban lévő munka áttekintése céljából.